Az Ifjúság Kútja alatt és előtt, (2025) installáció, szén, vászon, papír, print
Az installáció kiindulópontja Lucas Cranach Az ifjúság kútja című képének bal oldalán látható, idős nőkből álló társaság. Mindkét nagy méretű rajz a Cranach által festett társadalmi tájképet kommentálja. A vizsgálódás mégsem közvetlenül a XVI. században készült festményre irányul, inkább a festmény továbbképzelése, kiegészítése a képen látható narratívából következtetve. Lucas Cranach képén idős nőket terelnek az Ifjúság Kútja felé a kép bal oldaláról. Az “Ifjúság Kútjától” balra című szénrajzon az az elképzelt hely látható, ahol ők időben és térben az előtt voltak, hogy elmentek / elhurcolták őket a csodatévő vízhez. “Elmentek vagy elhurcolták őket” – általában mindenki megegyezik abban, hogy a fiatalság, a gazdagság és a szerelem jó, ezért ha létezne az Ifjúság Kútja, az öregek boldogan vetnék bele magukat. Azonban a Az Ifjúság Kútjától balra című rajz ettől a vágyálomtól ellépve egy másik utópiára talál, miközben azt keresi, hogy Az ifjúság kútja című kép bal oldalán látható nők honnan erednek, ott mit csináltak, miért kellett azt a tevékenységüket megszakítani. Alapálláspontja egy prekoncepciók nélküli pozíció: az idős nők leginkább nem csinálnak semmi különöset és ábrázolásuk módja sem akar feltételezni semmit. Tevékenységeik nem kapcsolódnak sem a korukhoz, sem a fizikai állapotukhoz, sem a nemükhöz, ugyanakkor nem is “hétköznapi hősök”. A kép megkomponálása során, tehát csupán egyfajta jelentésektől tehermentesített, szabad világ megformálása volt a cél, az, hogy ez tulajdonképpen egy utópia, a rajzolás folyamatában, illetve utólag állt elő.
Az Ifjúság Kútja alatt c. rajz a Cranach kép kiterjesztése a medence aljának és előterének irányába, és a kép jövő idejébe, amikoris az idős nők szétszedik és összepakolják a korábbi berendezkedést. Leengedik a medence vizét, elemeire- és le bontják a medencében található Vénusz szobrot, összehajtogatják az öltözködő sátrat, elpakolják az asztalokat..